sajdít¹ × A: 1754 sajditának (NSz.) J: 1 1754 ’fájdalmat okoz, megfájdít | jmdm Leid antun’ (↑); 2 1788 ’hirtelen fájdalmat érez; fájlal | plötzlich Schmerz fühlen; über Schmerz klagen’ (Nyr. 44: 359)
sajog² [1] A: 1767 Sajogni [sz.] (Pápai Páriz–Bod: Dict.); 1800 sajgás (NSz.); 1808 sahog (NSz.); 1823 sajongott (NSz.); 1824 Sajg (NSz.) J: 1 1767 ’tartósan, bizsergően fáj; 〈fájdalom〉 jelentkezik | schmerzen; auftreten 〈Schmerz, Weh〉’ # (↑); 2 1823 ’〈személy〉 lelkileg gyötrődik | sich grämen’ (↑); 3 1897 ’fájlal | über Schmerzen klagen’ (MTsz.)
sajdul¹ A: 1833 Sajdol (Kassai: Gyökerésző 2: 23); 1843 sajdul (NSz.) J: 1 1833 ’fájdalmat érez, fájlal | Schmerz empfinden, über Schmerz klagen’ (↑); 2 [főleg bele~] 1843 ’〈testrész〉 hirtelen megfájdul; 〈fájdalom〉 hirtelen jelentkezik | plötzlich zu schmerzen anfangen 〈Körperteil〉; plötzlich auftreten 〈Schmerz〉’ (↑); 3 [fel~] 1897 ’feljajdul, fájdalmában felkiált | aufjammern’ (MTsz.)
A szócsalád alapja, a sajog² belső keletkezésű, kialakulásmódja azonban vitatott. | 1 Jelentéselkülönülés a sajog¹ szóból. | ⌂ A jelentésfejlődés azon alapulhat, hogy egy hirtelen fájdalom látászavart is okozhat. A ’fényjelenség’ és ’érzés, közérzet’ közti jelentéstani kapcsolathoz vö. →ragyog stb. 2 Fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A szótő ismeretlen eredetű és a →sajnál szócsaládjának abszolút tövével lehet azonos. A szóvég -g gyakorító képző.
A sajdít¹ és a sajdul¹ származékszavak. | ⌂ A sajdít¹ -dít műveltető képzővel, ill. a sajdul¹ -dul visszaható képzővel keletkezett a sajog² szó alapján, a →mozog, →fordít stb. szócsalád tagjainak analógiájára. A jelentés →sajnál szóval való összefüggésével, ill. a szótő fájdalomra utaló alapjelentésével magyarázható.
sajog¹ ∆ [1] A: 1248 Salgo [sz.] [hn.] (FNESz. Salgócska a.); 1518 k. salÿog (PeerK. 317); 1602 ? Saigo [sz.] [szn.] (OklSz.); 1630 saygo [sz.] (NySz.) J: 1 1248 ? ’csillog, fénylik | glänzen, glimmern’ (↑), 1518 k. ’ua.’ (↑); 2 1804 ’mosolyog | lächeln’ (Nyr. 44: 359); 3 1880 ’〈az idő〉 változik, hol kiderül, hol beborul | unbeständig sein 〈Witterung〉’ (Nyr. 9: 332)
sajdít² ∆ A: 1751/ ? Sajdisd ide [sajdít □] (NSz.); 1784 ſajdítani [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 73) J: ’gyors mozdulattal vhová irányít, juttat, tesz | mit schneller Bewegung irgendwohin lenken, legen’
sajdul² ∆ A: 1863 sajdul (Kriza [szerk.] Vadr. 414) J: ’suhan, oson | huschen, schleichen’
A szócsalád alapja, a sajog¹ belső keletkezésű, valószínűleg származékszó egy finnugor eredetű tőből. | ⌂ A tőhöz vö. →csillog. A sajog¹ esetleg a →csillog szóhasadás útján, párhuzamosan keletkezett ellenpárja lehetett. A szó eleji cs ~ s, ill. szó belseji i ~ o hangcseréhez vö. →sekély, →iránt stb. A 2. jelentés metafora; vö. még ragyog ’sugárzik az örömtől’. A 3. jelentés alapja a napsütés változékonysága.
A sajdít² és sajdul² származékszavak. | ⌂ A sajog¹ alapján keletkeztek, a →fordít, →mozog stb. szócsaládok tagjainak analógiájára. A jelentések metaforikus úton alakultak ki, a vibráló fény és a hirtelen mozgás hasonlósága alapján; vö. →villog.
☞ MNy. 4: 418; Nyr. 44: 357; TESz.; EWUng.→ csillog, sajdít¹, sejdít