füzér × A: 1557 Fyzyrwezzew (OklSz.); 1583 fwzerrel (SzT.) J: ’rovátkolt mérőpálca, amellyel a hordóban levő bormennyiséget mérik | Visierstab, Meßstab’

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kor. úfn.) visir ’hiteles(ítő) mérték, eszköz’, (h. kor. úfn.) visirstab ’mérőpálca’, (baj.-osztr.) visier ’bormérce’ [< ném. visieren ’szemügyre vesz; céloz; (meg)mér; mérőedényt hitelesít, beállít; stb.’].  ⊚  A szőlőművelés és borászat szavaként kerülhetett a magyarba.

☞ EtSz. 3. füzér a.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ vizitáció

fűz¹ A: 1246/ Fyuzer [sz.] [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 7: 208); 1264/ Fizer [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 82); 1518 k. fÿzed (PeerK. 323); 1529 e. fwzwt [sz.] (VirgK.); 1716 füdzött [sz.] (Thaly: Adal. 2: 92) J: 1 1246/ ? ’〈rendszerint szálas anyaggal〉 egymáshoz erősít; 〈szálas anyagot〉 nyíláson átdug | zusammenbinden; einfädeln’ # (↑), 1518 k. ’ua.’ (↑); 2 1519 k. ’ráhúz, rátűz(del) | bestecken’ (DebrK. 549); 3 1574 ’〈derekat〉 fűzővel összeszorít | mit Mieder schnüren’ (SzT. fűzőgyártó a.); 4 1777 ? ’〈érzelem〉 összekapcsol, hozzákapcsol vkihez | 〈Personen〉 (ver)knüpfen’ # (NSz.), 1854/ ’ua.’ (NSz.); 5 [főleg hozzá~] 1886 ’írott v. elmondott szöveghez hozzátesz | hinzufügen’ # (NSz.); 6 1959 ’megtréfál, ugrat vkit | zum besten haben’ (Zolnay–Gedényi); 7 1961 ’〈nőnek〉 udvarol | schön tun 〈Frauen gegenüber〉’ (Zolnay–Gedényi) Sz: füzér 1246/ [hn.] (↑); 1642 ’(virág)füzér | Gewinde’ (uo.) | fűzet 1527 meg fyzetee ’összeköttet vmit | zusammenbinden lassen’ (ÉrdyK. 671) | fűző 1512–1526 gÿo̗ngÿfÿzo̗nek ’gyöngyhímző asszony | Perlenstickerin’ (KL. 26.); 1574 ’(derék)fűző | Mieder’ (↑) | füzet 1639 füzet ’köteg | Bündel’ (MonTME. 1: 85); 1808/ ’papírfüzet | Heft’ (NSz.) | fűződik 1660 fuͤzoͤdik ’bonyolódik, belekeveredik | sich verwickeln’ (NySz.); 1792 ’hozzákötődik, hozzákapcsolódik vmihez | sich an etw knüpfen’ (Baróti Szabó: KisdedSz.)

Örökség a finnugor korból. |  ≡  Cser.  (KH.) piδä-, (U.), (B.) piδa- ’(meg)köt, összefűz; csomóz ‹hálót›, fon’ [fgr. *pitɜ- ’összefűz, (meg)köt’].  ⌂  A szó esetleges alapnyelvi igenévszói természetéhez vö. →fűz². A szó belseji fgr. *t > m. z hangváltozáshoz vö. →ház, →kéz stb. A korábban főleg a nyelvjárásokban használatos füzér származék feltehetőleg a nyelvújítás korában terjedt el.

☞ EtSz.; MNy. 56: 349; MSzFE. fűz² a.; TESz.; EWUng.→ fizet, fűz², rózsakoszorúUN UEW. № 778