palozsnak × A: 1577 poloznok (KolGl.); 1792 Polozsnak (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1794 polosnokat (NSz.); 1838 Porosnyak (Tsz.); 1861 Palasnyak, polozsnag (MNyszet. 6: 173, 222); 1870 palozsnak (CzF.); nyj. polosnyik (MTsz.); polozsník (Nyatl. palozsna a.) J: 1 1577 ’tojás, üres tojáshéj v. műtojás, amelyet a tyúk fészkébe tesznek, hogy oda járjon tojni, csalitojás | Lockei’ (↑); 2 1870 ’záptojás | faules Ei’ (CzF.)

palos × A: 1795 k. polosa [□] (NSz.); 1832 Pallos (Kreszn. polozsnak a.); 1840 polozs (MTsz.); nyj. parizs, poloz, polyos (ÚMTsz.) J: 1 1795 k. ’tojás, üres tojáshéj v. műtojás, amelyet a tyúk fészkébe tesznek, hogy oda járjon tojni, csalitojás | Lockei’ (↑); 2 1838 ’záptojás | faules Ei’ (↑)

Valószínűleg a szócsalád alapja, a palozsnak szláv jövevényszó, valószínűleg a szlovénból. |  ≡  Szln.  (N.) položník ’fészekben hagyott tojás’ [< szln. položiti ’odatesz, hozzátesz stb.’].  ⌂  Mivel az ige minden szláv nyelvben adatolt, feltételezhető, hogy a főnév a szlovénon kívül más nyelvekben is létezett. A szlovénból való származtatás ellen szól ugyan, hogy a palozsnak szónál egy székely tájszóról van szó, nem közvetlenül, bár szóba jön egyes változatoknál pl. a szlovákból való átvétel lehetősége is tekintettel a szóföldrajzi meghatározásra. A palozsnak alak harmadik szótagának magánhangzójához vö. asztalnak (→asztalnok), bajnak (→bajnok) stb.

A palos származékszó. |  ⌂  A főleg dunántúli palos tájszó a palozsnak szóból keletkezhetett a magyar részeshatározói esetragként felfogott végződés elhagyásával. A polosa változat szóvége feltehetőleg egy elhomályosult birtokos személyjel.

☞ NyK. 41: 122; Kniezsa: SzlJsz. 380; NytudÉrt. 40: 260; TESz.; EWUng.→ lazsnak, palozsna