lakonikus A: 1821 Lakonikus (NSz.) J: ’tömör, velős, találó 〈válasz, kifejezés〉 | lakonisch 〈Antwort, Ausdrucksweise〉’
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. Laconicus ’lakóniai; tömör, rövid’, (h.) laconicus ’tömör, rövid’ [< gör. Λακωνικός (λόγος, διάλογος) ’lakóniai; tömör, rövid ‹beszéd stb.›’ < gör. Λάκων ’lakóniai’]. ≋ Megfelelői: ném. lakonisch; fr. laconique; stb.: ’lakonikus’. A megnevezés arra utal, hogy a lakóniaiak szűkszavú emberek hírében álltak. ⌂ A szóvégi s-hez vö. →ámbitus stb.
☞ TESz.; EWUng.