korán¹ A: 1787 Koránban (NSz.) J: ’a muszlim vallás szent könyve | Koran’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Koran; ang. Koran; fr. Coran; stb.: ’Korán’. Az arab qur’ān, (N.) qor’ān ’előadás, felolvasás’ [< arab qara'a ’előad, felolvas’]. szóra megy vissza; az arab névelős alakhoz vö. még →alkorán. Az arab névelő nélküli alak a francia és a német hatására terjedt el. ⇒⌂ A magyarba elsősorban a németből került át. ∼ A (R.) kuran ’Korán’ (1621: Kakuk: ÉlOsm. 253) az oszm. kuran ’ua.’ külön átvétele.
☞ TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 253; EWUng.→ alkorán