kerep¹ × A: 1148/ ? Kerepes [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 105992); 1470 k. Sarkerep (CasGl. 59.); nyj. szȧrvȧskeret (ÚMTsz.) J: 1 1148/ ? ’a pillangósvirágúak családjába tartozó, természetes gyepekben növő, közönséges évelő (takarmány)növény | Hornklee, Hornwicke’ (↑), 1470 k. ’ua.’ (↑); 2 [méh~, méz~] 1883 ’somkóró | Steinklee’ (MagyLex. Melilotus a.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A szarvaskeret ’szarvaskerep’ (↑) utótagja népetimológiával keletkezett. ⚠ Jelentéselkülönülésként való értelmezése a →kerep¹ szóból (a virágzat vitorlához való hasonlósága alapján), kevésbé valószínű.
☞ TESz.; EWUng.