rekesz A: 1258/ Rekezu [hn.]; Kenezrekezy [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 634); 1268 requezth [□] [hn.] (OklSz.); 1395 k. ? varfogr keſcí (BesztSzj. 503.); 1506 rekezt [□] (WinklK. 134) J: 1 1258/ ’elkülönített, elzárt rész, hely | Verschlag’ (), 1518 k. ’ua.’ (SándK. 16); 2 1258/ ? ’halrekesztő eszköz | Sperre 〈als Gerät der Sperrfischerei〉’ (), 1597 ’ua.’ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 59, a jegyzetben); 3 1506 ’kerítés, korlát | Zaun, Schranke’ (); 4 1634 ’vmely tárgynak, szekrénynek, ládának, építménynek elkülönített, nyitott oldalú része | Fach, Abteilung 〈in einem Schrank, Kiste usw.〉’ # (OklSz.); 5 1640 ’beszéd, mű befejező szakasza, záró következtetése | Schluß(folgerung)’ (NySz.); 6 1683 ’zár, retesz | Schloß, Riegel’ (OklSz. rekeszes a.); 7 1787 ’zárójel | Klammer 〈als Schriftzeichen〉’ (NSz.) Sz: rekeszes 1366 Rekezeztuw [hn.] (OklSz.)

reked² A: 1329 Rekettou [d-t] [sz.] [hn.] (OklSz.); 1493 k. beͤl rekedwen [sz.] (FestK. 147) J: 1 1329 ’megakad, útja elzáródik, eldugul | sich verstopfen’ # (); 2 1493 k. ’elzáró akadály miatt kénytelen vhonnan, vkitől elkülönülve, elszakadva maradni | steckenbleiben’ # (); 3 1545 ’〈kiválasztó szerv〉 működésében elakad | in Stockung geraten 〈Absonderungsorgan〉’ (MNy. 67: 486); 4 1583 ’befülled 〈levegő, meleg〉 | drückend werden 〈Luft, Hitze〉’ (NySz.); 5 1641 ’〈tél, fagy〉 hirtelen beáll | eintreten 〈Winter, Frost〉’ (NySz.)

rekeszt A: 1341 Rekeztheu [sz.] [hn.] (OklSz.); 1372 u./ bel rekeʒtuen [sz.] (JókK. 71); 1416 u./¹rèkèztē, kirèkėztėſėꝛè (BécsiK. 182, 46); 1604 rekoͤztoͤ [sz.] (Szenczi Molnár: Dict. Epílogus a.) J: 1 1341 ? ’feltartóztat, eltorlaszol, okozza, hogy vki v. vmi vhol rekedjen, maradjon | hemmen, verstopfen’ # (), 1416 u./¹ ’ua.’ (BécsiK. 45); 2 1342 ? ’vhová elzár, elkülönít | einsperren, absondern’ (OklSz.), 1372 u./ ’ua.’ (); 3 1416 u./¹ ’vmit becsuk, bezár, nem enged kinyílni | zuschließen’ (BécsiK. 37); 4 [be~] 1416 u./¹ ’〈beszédet, művet〉 befejez, 〈megbeszélést, értekezletet〉 bezár | schließen 〈Rede, Sitzung〉’ # (BécsiK. 166); 5 1416 u./² ’〈halrekesztő eszközzel halat〉 összegyűjt, kifog | Sperrfischerei treiben’ (MünchK. 89ra); 6 [halálba ~] 1416 u./³ ’elpusztít | umbringen’ (AporK. 79) Sz: rekesztés 1416 u./¹ () | rekeszték 1645 rekeszték (NySz.)

rekeszkedik A: 1416 u./¹rèkèzkeduėn [sz.] (BécsiK. 26); 1574 Roͤckeʃʒkedénec be (Heltai: Canc. 23); 1791 rekeszkedik [] (NSz.) J: 1 1416 u./¹ ’(be)zárkózik | sich einschließen’ (); 2 1574 ’rekesztődik, rekesztékbe kerül | eingeschlossen werden’ (NySz.)

rekken × A: 1513 megrekkenteno̗nc [sz.]; megkel retkenteno̗nk [sz.] (NagyszK. 241, 240); 1519 el reekkentlek [sz.] (JordK. 71); 1531 el reekent vala (ÉrsK. 478); 1577/ Elrökent(e)ni [sz.] (EPhK. 9: 35); 1600 k. rekkenyő [] [sz.] (NySz.); 1805 rëkken (NSz.) J: 1 1513 ’elfojt 〈tüzet〉 | ersticken 〈intrans.〉’ (); 2 1519 ’elpusztít, elveszt | umkommen; zugrunde gehen’ (); 3 1552 ’bennreked, bennszorul | steckenbleiben’ (Tinódi: Cronica 1: K4v.); 4 1568 ’befülled 〈meleg levegő〉; fullasztóvá válik 〈levegő, hőség〉 | dumpfig werden 〈stickige Luft〉; stickig werden 〈Luft, Hitze〉’ (NySz.); 5 1600 k. ’útjában elakad, megreked, megszorul | stocken, sich verstopfen’ (); 6 1604 ’eltűnik, elbújik | verschwinden, sich verstecken’ (Szenczi Molnár: Dict. Zoroánda a.); 7 1618 ’befülledve megdohosodik 〈mag〉; hőségtől kisül 〈növény, termés〉 | muffig werden 〈Korn〉; verdorren’ (NySz.); 8 1831/ ’nagy forróságtól hevül 〈tájék, hely〉 | erhitzt werden 〈Landschaft, Platz〉’ (NSz.); 9 [el~] 1861 ’elszunnyad | einschlummern’ (MNyszet. 6: 324) Sz: elrekkent, megrekkent 1513 ’megfullad | ersticken’ (); 1519 ’elpusztít | umbringen, verderben’ () | rekkenő 1568 Rekkenoͤ ’fülledt, fullasztó 〈meleg, időjárás〉 | drückend 〈Hitze, Wetter〉’ (NySz.); 1844 ’hőség | Hitze’ (NSz.)

regget × A: 1662/ reggettetnek vala [sz.] (NySz.) J: 1 1662/ ’elzár, elrekeszt; elkülönít | einsperren; absondern’ (); 2 1831 ’lappangó tartalomként magában rejt | in sich bergen’ (NSz.); 3 1834 ’rejteget, dugdos | versteckt halten’ (NSz.); 4 1952 ’vesszővel befon; lyukat, rést eltüntetve kijavít | mit Ruten verflechten; flicken’ (OrmSz.)

Származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő ismeretlen eredetű, és a →rejt, →rökönyül szócsaládjának tövével azonos. A szó belseji k a tőhöz tartozik. A szóvég -sz deverbális névszóképző; vö. →eresz; a szóvégi t-s változatokhoz vö. →szakasz, →tapasz stb. Az igék szóvége különböző deverbális igeképzők (-d, -get gyakorító képző, -szkedik gyakorító-visszaható képző, -szt műveltető képző, -n mozzanatos képző). A szavak megőrizték a tő eredeti ’rejt; gátol; elkülönít stb.’ jelentését.  ∼  Valószínűleg ugyanebből a tőből keletkezett -e folyamatos melléknévi igenévképzővel: 1211Reke [szn.](PRT. 10: 515).  ⚠  A →révül szócsaládjával való összefüggés kevésbé valószínű.

MNyTK. 75: 6; TESz. rekkent a. is; Benkő: FiktI. 152, 171; EWUng. rejt, reked¹, rökönyül, szék-