-kora

I akkora A: 1577 akkorawa (OrvK. 38) J: 1 1577 k. ’ahhoz hasonló méretű | so groß 〈wie das dort〉’ # (↑); 2 1587 u. ’annyi idős | so alt’ (SzT.) | ekkora A: 1587 eckora, ezkora (Bornemisza: ÖrdKís. 202) J: ’ehhez hasonló méretű | so groß 〈wie das hier〉’ #II mekkora A: 1585 Mikoratska [sz.] (Cal. 886); 1619 Valamekkora (NySz.) J: 1 1585 ’milyen nagyságú? | wie groß?’ # (↑); 2 1807 ’amekkora | (so groß) wie’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.)III jókora A: 1645 Jokora (NySz.) J: ’elég nagy | ziemlich groß’

Összetett szó utótagja, ragszilárdulás eredménye. |  ⌂  A →kor ’életkor’ -a egyes szám 3. személyű birtokos személyjeles alakjából jött létre. Az ezzel az utótaggal keletkezett összetételek eredetileg az életkor megjelölésére szolgálhattak; vö. (más képzővel) mikorú ’milyen idős?’  (1545: Századok 1875: 204). Az alapjelentés elhalványulása után váltak mértékjelölővé. – Az 1. és 2. csoportban az előtagok az →az¹, →ez¹ és a →mi² (~ më) névmások; utóbbihoz vö. →meddig, →mely. A jókora szó előtagja a →jó¹ ’jelentős, jelentékeny’. A -kora ma egyfajta melléknévképzőként működik.

☞ TESz. akkora a., ekkora a., jókora a., mekkora a.; EWUng.→ az¹, ez¹, jó¹, mi², se-