idegen A: 1295 Idegen [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 5: 122); 1372 u./ ÿdegenektel (JókK. 3); 1416 u./¹ idègen, idèǵėn (BécsiK. 106, 27); 1416 u./³ Idego̗n (AporK. 60); 1560 k. Idegeny (GyöngySzt. 4111.); 1575 vͤdegen (NySz.); 1838 Hidegen (Tsz.) J: ‹fn› 1 1295 ? ’idegen ember; külföldi személy | Fremde(r); Ausländer’ # (↑), 1372 u./ ’ua.’ (↑); 2 1585 ’más telkén, házában lakó személy, zsellér | Bewohner eines fremden Eigentums, Häusler’ (Cal. 540); 3 1636 ’idegen föld, külföld | Fremde, Ausland’ (NySz.) | ‹mn› 1 1295 ? ’nem ismerős, máshonnan való; külföldi | fremd; ausländisch’ # (↑), 1395 k. ’ua.’ (BesztSzj. 51.); 2 1416 u./³ ’nem ismerős személyhez tartozó, másé | einem Fremden od. anderen gehörig’ # (AporK. 149); 3 1527 ’távol álló, távol áll tőle | (es ist einem) fremd’ (ÉrdyK. 87); 4 1546 ’visszataszító, meglepett | befremdet’ (MNy. 67: 493) R: elidegenül 1416 u./¹ èl idègeno̗̗ltènèc (BécsiK. 193) | elidegenít 1456 k. el ÿdegeneÿth (SermDom. 2: 567) | idegenség 1456 k. ideghenſegh (SermDom. 2: 549) | elidegeneszik 1557 elys idegeneznek (LevT. 1: 262) | elidegenedik 1585 el idegenedes [sz.] (NySz.) | idegenkedik 1751 idegenykedtek volna (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A szó eleji h-s változatok másodlagosak.  ⚠  A →vendég-gel és →vidék-kel való összefüggése, akárcsak a szerbhorvátból való származtatása kevésbé valószínű.

☞ TESz.; NytudÉrt. 88: 44; GPann. 2: 113; EWUng.→ vad-