gordon¹ × A: 1226 Gordon [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 6: 433); 1257 Gordun [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 7: 470); 1456 k. gordonkorokrol (SermDom. 2: 558); 1577 gardon (KolGl.); 1668 gurdallos [sz.] (NySz.); 1734 gurdolyban (SzT.); 1759 gurdinba (OklSz.); 1762 gurdályt (SzT.); 1816 Gurdê (Gyarmathi: Voc. 98 [ɔ: 106]); nyj. gordony (MTsz.) J: 1 1226 ? ’tüskés, bozótos növény; bogáncs | stachelige, buschige Pflanze; Distel’ (↑), 1456 k. ’ua.’ (↑); 2 1226 ? ’bozótos, gazos terület | grasbewachsener, unwegbarer Ort’ (↑), 1577 ’ua.’ (↑); 3 1949 ’tüske | Stachel’ (Nyr. 73: 381)

Jövevényszó, valószínűleg olasz  (É.) eredetű. |  ≡  Ol.  (fri.) ġardọ́ŋ, (svájci) gαrdún, (isztr.) gárdo, (R.) cardon, – ol. cardo, cardone ’bogáncs; vad articsóka; kártolóeszköz’ [< lat.  (vulg.), (k.) cardo ’bogáncs; vad articsóka’ < lat. carduus ’ua.’].  ≋  Megfelelői: fr. cardon ’egyfajta hosszú levelű articsóka’, (ófr.) chardon, cardun ’bogáncs’; prov.  (óprov.) cardon ’ua.’; sp. cardo ’ua.’; stb.  ⌂  A szó eleji zöngésedés esetleg a magyarban ment végbe; vö. →gazdag, →guzsaly stb. A szó végi n, ny > l, ly hangváltozáshoz vö. →fekély, →vőfély.  ≂  Tisztázatlan idetartozásúak: gurda, gurdal, gurdély ’búvóhely, rejtekhely, szegényes kunyhó, viskó’  (1516: OklSz.), valamint berdó, berdő, bordó ’üreges növényszár’  (1790: MNy. 36: 200).

☞ MNy. 45: 193; TESz. berdő a. is; ÉFOu. 15: 243; EWUng.→ kartács², kártol