szócikk megosztása

fisztula A: 1829 fisztulál [sz.] (Aurora 1829/8: 283); 1848 fistulázá [sz.] (NSz.) J: 1 1829 ’fejhang | Fistelstimme’ (↑); 2 1865 ’sipoly | Fistel’ (Babos: KözhSzt.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. fistula ’cső, csövecske; nádsíp; sipoly’, (tud.) ’sipoly’ [? < lat. findere ’(szét)hasít, (szét)repeszt’].  ≋  Megfelelői: ném. Fistel ’sipoly; fejhang’; fr. fistule ’sipoly’; stb.  ⊚  Leginkább orvosi szóként ismert.

☞ TESz.; EWUng.→ piszli