finesz A: 1790/ finést (NSz.); 1796 finesznek (NSz.); nyj. finessz (MNy. 21: 72) J: 1 1790/ ’finomság | Feinheit’ (↑); 2 1824 ’egy fajta kártyás fortély, impassz | Impaß 〈im Kartenspiel〉’ (NSz.); 3 1857/ ’fortély, furfang | Kniff, Finesse’ (NSz.) Sz: fineszes 1926 fineszes (Pais-Eml. 517)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Finesse ’finomság; fortély, furfang’ [< fr. finesse ’ua.’]. ≋ Megfelelői: ang. finesse ’fortély, furfang; (nyelvi, stílusbeli) finomság, kifinomultság; impassz ‹kártyajátékban›’; szbhv. finese ’finomság’; stb. ⊚ A szó főleg a bizalmas nyelvhasználatban él.
☞ EtSz. finész a.; TESz.; EWUng.→ fájin