findzsa × A: 1604 Findsanth (MNy. 9: 129); 1608–1621 fincsán [?✐] (TörtTár 1878: 136); 1622 fildzsán [✐] (Kakuk: ÉlOsm. 155); 1628 finczian (SzT.); 1639 fincsál [?✐] (Kakuk: ÉlOsm. 155); 1671 findzsa [✐] (TörtTár 1890: 41); 1683 cserep-fincsia [?✐] (MonÍrók. 24: 222); 1687 filcsán (TörtTár 1874: 170); 1693 findzsiáni [✐] (MonÍrók. 15: 68); 1759 Finsia (SzT.); 1760 finzá-val (NSz.) J: ’csésze | Schale, Tasse’
Oszmán-török jövevényszó, esetleg szerbhorvát közvetítéssel is. | ≡ Oszm. fincān, filcān ’kávéscsésze, csésze’; – vö. még szbhv. fildžan, (N.) fìndžān: ’ua.’. Az oszmánban az újperzsa pingān ’ua.’ átvétele [< arab finǰān ’porceláncsésze; kávéscsésze’]. ≋ Megfelelői: blg. (N.) филджáн; rom. (R.) filigeán; stb.: ’kávéscsésze’. ⌂ A szóvégi n eltűnése a nyelvérzék által toldalékoltnak vélt alakokból való elvonásra vezethető vissza.
☞ EtSz.; TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 155; EWUng.