felsál A: 1588 fel sal pechyeniet (SzT.); 1596 fel saal paczyenyet (SzT.); 1636 felsált (NySz.); 1653 fessal (EWUng.); 1685 felsár (EWUng.); 1808 Fersály (Sándor I.: Toldalék Szarvas marha hús a.) J: ’a marha-, borjú-, sertéscomb felső részéből való színhús; ilyen húsból készített étel | Oberschale am Rinds-, Kalbs- und Schweinsschlägel; Lendenbraten’

Német  (baj.-osztr.) mintájú tükörfordítás, összetett szó. |  ≡  Vö. ném. Oberschale, (baj.-osztr.) oberschal: ’színhús a borjú-, marha-, sertéscomb felső részéből’.  ⌂  A magyarban a jelzői használatú fel (→föl) + (R.) sály ’lapocka’  (1565: NySz.) összetétele. Ez utóbbi a ném.  (kfn.) schal, schāl ’főleg a marhacomb felső részéből való színhús’ átvétele. A felsár változat elhasonuláson, ugyanakkor népetimológián is nyugszik.

EtSz. felsár a.; TESz.; EWUng. csajka, föl, sódar