fauna A: 1834 Fauna (NSz.); 1865 Fauna (Babos: KözhSzt.) J: ’egy meghatározott terület (v. földtani korszak) állatvilága | Fauna’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Fauna; ang. fauna; fr. faune; stb.: ’vmely meghatározott terület v. korszak állatvilága’. Vö. még lat. (tud.) fauna ’ua.’. A mitológiából ismert lat. Fauna ’Faunusnak, az erdők, mezők istenének hitvese v. lánya (az ókori Rómában)’ személynévre megy vissza. Tudományos szakszóként először K. Linné svéd természettudós (1707–1778) Fauna Suecica (1746) c. művében bukkant fel. ⇒⌂ A magyarba főleg a tudományos latin közvetítésével került át.
☞ TESz.; EWUng.