fartol × A: 1709/ meg ... fartolni [sz.] (NSz.); 1838 Fartaltatni [sz.] (Tsz.) J: 1 1709/ ’hátrál, meghátrál; visszafordul, távozik | rückwärts gehen, sich zurückziehen; umkehren, sich entfernen’ (↑); 2 1767 ’farával oldalra lép 〈a ló, a marha〉; farával ide-oda fordul 〈a szekér, a szán〉 | mit dem Hinterteil zur Seite treten 〈Pferd, Rindvieh〉; ins Schleudern kommen 〈Wagen, Schlitten〉’ (Pápai Páriz–Bod: Dict. Addenda a.); 3 1915 ’hátsó lábával felrúg, farát emel(int)i 〈a ló〉 | bocken 〈Pferd〉’ (Nyr. 44: 237)

fartat × A: 1791 fartatta (NSz.) J: 1 1791 ’hátra léptet 〈lovat, marhát〉; hátrálni, visszavonulni kényszerít | zurücktreten lassen 〈Pferd, Rindvieh〉; zum Rückzug zwingen’ (↑); 2 1843 ’〈lovat, marhát〉 faránál fogva félrenyom, oldalra léptet | mit dem Hinterteil seitwärts treten lassen 〈Pferd, Rindvieh〉’ (MTsz.); 3 1850 ’lovát ficánkoltatva vágtat | das Pferd tänzeln lassend galoppieren’ (NSz.); 4 1863 ’farával ide-oda fordul 〈a szekér, a szán〉 | ins Schleudern kommen 〈Wagen, Schlitten〉’ (MTsz. fartatós a.); 5 1869 ’hátrál, visszavonul | rückwärts gehen, sich zurückziehen’ (NSz.); 6 1917 ’kóborol, más házába jár | das Haus von anderen (oft) besuchen’ (Nyr. 46: 132)

Származékszók. |  ⌂  A →far ’ember v. emlősállat hátulsó része’ főnévből keletkezett a -tat, -tol gyakorító-műveltető képzők analógiás alkalmazásával; vö. jártat (→jár), léptet (→lép¹), ill. →puhatol, →zakatol stb.  ∼  Idetartoznak: fartova ’farolj arrább! ‹lovakat, marhákat irányító, állatterelő szóként›’  (1668: NySz.); farta ’ua.’  (1794: NSz.); (N.) fartováztat ’visszaléptet, visszaterel ‹állatot›’  (Budenz-Eml. 70).  ⚠  Téves az a magyarázat, amely szerint a fartol a farol (→far) és fartat igékből keletkezett szóvegyüléssel. A fartat ’kikérdez, kihallgat’ (→firtat) igével való összefüggése kevésbé valószínű.  ⌂⇒  A magyarból: szlk. farto! ’farolj oldalra!’.

☞ EtSz. 1. fartat a.; TESz. fartat¹ a. is; EWUng.→ far