fánton-fánt × A: 1521 Fantom ffanth (ApMélt. 27); 1569 fátõ fát (ComBal. E3b); 1598 Fanton fant (NySz.); 1653 fántofánt (ErdTörtAd. 1: 58); nyj. fántumfánt (ÚMTsz.) J: 1 1521 ’szeget szeggel; hasonlót hasonlóval | Maß für Maß; Gleiches mit Gleichem’ (↑); 2 1876 ’ha törik, ha szakad; mindenáron | auf Biegen oder Brechen; um jeden Preis’ (Nyr. 5: 425)
Vitatott eredetű. | 1 Szerbhorvát jövevényszó. | ≡ Szbhv. (R.) fantom fant ’hasonlót hasonlóval’. Vö. még szbhv. fant, fanta ’bosszú(állás)’ [? < ném. Pfand ’zálog’]. 2 Játszi szóalkotás útján keletkezett ikerszó. | ⌂ Az önálló szóként nem adatolt fánt ’? megtorlás’ szóból jött létre. Keletkezésmódjához vö. →dínomdánom, →gézengúz stb. Ebben az esetben a szerbhorvát szó a magyarból származik.
A szócsaládhoz még | ⌂ A későbbi (R.) fánt ’megtorlás, viszonzás’ (1831: Kreszn.) nyelvújítási elvonás/elkülönülés a fánton-fánt-ból.
☞ TESz.; Király-Eml. 189; EWUng.→ bakafántos, kacifántos