fanatikus A: 1710 k. fanatikusokat (SzT.) J: ‹fn› 1710 k. ? ’vakbuzgó személy | Fanatiker’ (), 1754 ’ua.’ (NSz.) | ‹mn› 1877/ ’vakbuzgó | fanatisch’ (NSz.)

fanatizmus A: 1789/ fanatismussal (NSz.); 1790 Fánátizmus (NSz.); 1793/ Fanatizmussal (NSz.) J: ’elvakultság, vakbuzgóság | Fanatismus’

fanatizál A: 1836 fanatizálták (NTársalkodó 1836. jan. 19.: 41) J: ’fanatikussá tesz, feltüzel | fanatisieren’

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. fanatisch, Fanatiker; ang. fanatic; fr. fanatique; stb.: ’rajongó, vakbuzgó’, ’rajongó, vakbuzgó híve vminek, vkinek’; – vö. még lat. fanaticus ’vmely istenség szentélyéhez tartozó; vmely istenségtől elragadtatott ‹személy›’ [< lat. fanum ’vmely istenségnek szentelt hely, szentély, templom, szent liget’] | ném. Fanatismus; ang. fanaticism; fr. fanatisme; stb.: ’vakbuzgóság’ | ném. fanatisieren; ang. fanatise; fr. fanatiser; stb.: ’feltüzel’. A szócsalád tagjai politikai jelentésben a franciából terjedtek el.  ⇒⌂  A magyarba főleg német közvetítéssel kerültek át, részben latin végződéssel.

TESz.; EWUng. fesztivál, profán, tuja