família A: 1571 familia (EWUng.); 1678 famillia (SzT.); 1788 fámíliáknak (NSz.); 1808 famíliát (NSz.); 1815 falamia (NSz.) J: 1 1571 ’család; nemzetség | Familie; Geschlecht’ (↑); 2 1625 ’családtag | Familienmitglied’ (SzT.)

familiáris A: 1631/ familiaris (MNy. 84: 127); 1793 Familiárissággal [sz.] (NSz.) J: ‹mn› 1 1631/ ’a családhoz tartozó | zur Familie gehörig’ (↑); 2 1854/ ’meghitt, barátságos | familiär’ (NSz.) | ‹fn› 1 1793 ’egy fajta nemesi cím | Art Adelstitel’ (↑); 2 1802/ ’vkinek a bizalmasa | Vertrauter’ (NSz.)

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. familia ’család; háznép’ [< lat. famulus, (ólat.) famul ’szolgalegény, béres’; vö. →famulus] | lat. familiaris ’a házhoz, a háznéphez tartozó; bizalmas, barátságos’, familiares [többes szám] ’a ház, a család bizalmasai’, (h.) familiaris ’vkinek a bizalmasa; nagybirtokos nemes szolgálatában álló kisnemes’.  ≋  Megfelelői: ném. Familie, familiär; fr. famille, familier; stb.: ’család’, ’családias, bizalmas, meghitt’.  ⌂  A familiáris szó végi s-éhez vö. →aktuális, →brutális stb. Ez a szó főnévként csupán történettudományi művekben fordul elő.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ famulus