fach A: 1804/ Fachokban (NSz.); 1808 fakjában (NSz.); 1848 fakkban (NSz.) J: 1 1804/ ’szakma, szakterület 〈kézművességben, művészetben, tudományban〉 | Spezialgebiet 〈in Handwerk, Kunst, Wissenschaft〉’ (); 2 1860 ’rekesz, fiók | Fach 〈in einem Schrank, Regal usw.〉’ (NSz.)

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Fach ’rekesz, fiók ‹szekrényben, polcon stb.›; szakterület, szakma’ [indoeurópai eredetű; vö. gör. πηγνύναι ’rögzít, (meg)köt’; lat. pagus ’földművesköz(ös)ség, vidék, táj’; stb.].  ≋  Megfelelői: szbhv. fah; le. fach; stb.: ’rekesz, fiók’.  ⌂  A szóvégi k hanghelyettesítéssel keletkezett. A szó 2. jelentésében leginkább a bizalmas nyelvhasználatban él.

TESz.; EWUng. fuga, pogány