ex ∆ A: 1898 eksz (Dobos: DiákSz.); 1904 ex (Radó: IdSz.) J: ‹fn› 1898 ’vmely eseménynek vége van | Ende; Schluß 〈állítmányként is〉’ (↑) | ‹isz› 1898 ’〈ki kell inni〉 fenékig! | 〈Ermunterung zum Leertrinken des Glases mit einem Zug〉’ (Dobos: DiákSz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. ex, e [elöljáró szó, igekötő] ’-ból, -ből; ki-’ [indoeurópai eredetű; vö. óiráni ess-; óporosz es-, is-; óe. szl. iz-, is-; stb.: ’ua.’]. ⌂ A főnévi jelentéshez vö. lat. ex est; ném. ex ist: ’vége van’. A szó gyakran az exet iszik ’telt poharat egy hajtásra fenékig kiürít’ (1927/: NSz.) szószerkezetben fordult elő.
☞ TESz.; EWUng.→ ex-