evickél A: 1585 enezkeloͤk [ɔ: euezkeloͤk] (Cal. 690); 1669 eveszkéloͤknek [sz.] (NySz.); 1771 eveczkélni [sz.] (ItK. 16: 71); 1792 ebitzkel (Baróti Szabó: KisdedSz. Habutzkolni a.); 1799 evitzkélnem [sz.] (NSz.); 1843 éviczkélő [sz.] (NSz.); nyj. öviczkél (Nyr. 33: 178) J: 1 1585 ’hajózik, hajókázik; nehezen halad előre, hánykolódik 〈hajóval a vizen〉 | schiffen; schwer vorwärtskommen 〈Schiff〉, schlingern’ (↑); 2 1792 ’lubickol, fickándozik 〈a vízben〉; úszkál | planschen 〈im Wasser〉; herumschwimmen’ (↑); 3 1840 ? ’kapálódzik, rugdalódzik; vergődik | strampeln; zappeln’ (NSz.), 1876 ’ua.’ (NSz.); 4 1842 ’fáradságosan, nehezen halad előre 〈az élet(é)ben〉 | mühsam hinbringen 〈Leben〉’ (NSz.); 5 1844 ’nehezen halad előre 〈sárban, hóban stb.〉 | mühsam vorwärtskommen 〈im Schlamm, im Schnee usw.〉’ (NSz.)

Származékszó. |  ⌂  Az →evez-ből keletkezett -kél gyakorító képzővel. Az evickél jelentései az alapszó jelentéseiből érthetők.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ evez