esztrenga × A: 1546 eſtrangara (NyK. 74: 335); 1554 Ztronga (OklSz.); 1573 Stringaba (SzT. sztronga a.); 1586 eszterengán (MGSz. 6: 303); 1586 esztrengán (MNy. 61: 485); 1594 Ztrunga penzt (Eckhardt: Tel. 135); 1594 sztrenga Barannak (SzT. sztrongabárány a.); 1620 Istrangakor (MNy. 80: 124); 1648 osztronga (Takáts: Rajzok 2: 307); 1778 isztringájába (MNy. 70: 97); 1805 ësztrënga (NSz.); nyj. öszringa (TESz.) J: 1 1546 ’bekerített juhfejőhely | Schafmelkhof’ (↑); 2 1554 ’elszámolás a juhokkal; juhadó neme | Abrechnung mit den Schafen; Art Schafsteuer’ (↑); 3 1567 ’az első próbafejés ideje az adókulcs megállapításához | Zeitpunkt des ersten Melkens zur Festlegung des Steuerschlüssels’ (OklSz.); 4 1595 ’juhfejő rekesz a karámban | Verschlag zum Melken in der Schafhürde’ (ÚSzOkl. 2: 209)

Román jövevényszó, szlovák közvetítéssel is. |  ≡  Rom. strungă, [végartikulussal] strunga ’juhkarám; fejőrekesz a karámban’; – vö. még szlk. strunga ’juhkarám sövénye, juhfejőhely’. A románban tisztázatlan eredetű. A vlach pásztorterminológia elemeként terjedt el.  ≋  Megfelelői: újgör. στϱοῦγγα ’juhkarám’; ukr.  (N.) стру́нка ’juhfejőhely’; stb.  ⌂  Egyes alakváltozatok többszörös átvételre utalnak. Az alakváltozatok a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával és hangrendi kiegyenlítődéssel keletkeztek. A szóvégi a-hoz (a románból való átvétel esetén) vö. →áfonya, →cimbora stb. A 2. és 3. jelentés metonímia az 1. jelentés alapján.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 172; TESz.; EWUng.