esztétika A: 1787 Aesthetica (Nszt.); 1796 Észthetikának (NSz.); 1850/ esztétikát (NSz.) J: ’a művészet és a művészi alkotások elmélete mint a filozófia ága | Ästhetik’

esztétikus A: 1792 Aesthetikusok (Nszt.); 1810 Esztétikus (NSz.); 1850/ esztétikust (NSz.) J: ‹fn› 1792 ’esztéta | Ästhet’ (↑) | ‹mn› 1803/ ’az esztétikát illető, vele kapcsolatos | ästhetisch’ (NSz.)

esztéta A: 1902 eszthéták (Nszt.); 1932 esztéta (Sauvageot: FrMSz. esthète a.) J: ’az esztétika szaktudósa | Ästhe’

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Ästhetik; ang. aesthetics [többes szám]; fr. esthétique; stb.: ’esztétika’; – vö. még lat.  (tud.) Aesthetica ’Esztétika ‹könyvcím›’ | ném. ästhetisch; ang. aesthetic; fr. esthétique; stb.: ’esztétikus’; – vö. még gör. αἰσϑητικóς ’észlelő, érzékelő’ | ném. Ästhet; fr. esthète; sp. esteta; stb.: ’esztéta’; – vö. még gör. αἰσϑητής ’észlelő, érzékelő ember’. Mindkét görög szó alapja a gör. αἰσϑάνομαι ’észlel, érzékel’ ige.  ⇒⌂  A magyarba főleg német közvetítéssel kerültek át, latinosított végződéssel.

☞ TESz.; EWUng.