esztergár × A: 1243 vzturgar (OklSz.); 1392 Oztorgar [szn.] (ZsigmOkl. 1: 268); 1405 Eztergar [szn.] (OklSz.); 1493 k. Istergarӳ [sz.] (FestK. 171); 1585 k. eztergháár (Gl.); 1765 esztergálban (MNy. 60: 226); 1794 esztergájban (NSz.); 1805 ësztërgály (NSz.) J: 1 1243 ’forgácsoló szerszámmal famegmunkálást stb. végző iparos | Drechsler’ (); 2 1577 ’esztergakés | Drehmeißel’ (KolGl.); 3 1591 ’esztergapad | Drehbank’ (NySz.) Sz: esztergál, esztergárol 1595 Iztergalni [sz.] ’esztergályoz, farag | drehen, drechseln’ (Ver. 107.); 1604 Eβtergároloc ’ua.’ (Szenczi Molnár: Dict.)

esztergályos A: 1435 Ezthergarus [szn.] (MNy. 67: 234); 1492 Ezthergaros [szn.] (OklSz.); 1533 estergarus (Murm. 2420.); 1550 Izthorgalyos [szn.] (MNy. 25: 235); 1567 Eztergalyosokath (NytudÉrt. 25: 76); 1756 Esztergallyos (SzT.); 1800 Esztergályosnak (MNy. 68: 338); 1805 ësztëgályos (NSz.); 1844 Esztergajos [szn.] (SzT.); nyj. isztërgálos (ÚMTsz.) J: ’forgácsoló szerszámmal famegmunkálást stb. végző iparos | Drechsler’ #

esztergályoz A: 1585 Meg iztergarozom (Cal. 1074); 1645 esztergaroztatott [sz.] (NySz.); 1793 esztergályozott [sz.] (NSz.); 1829 esztergálozok (NSz.) J: ’esztergál | drechseln’

eszterga A: 1585 Iztergaba (Cal. 1073); 1604 Eʃʒtergavás (Szenczi Molnár: Dict. Tórnum a.) J: ’esztergapad | Drehbank’

A szócsalád alapja, az esztergár szláv jövevényszó. |  ≡  Blg. стругар ’esztergályos’; szbhv. strugar ’ua.’; szln. strugar ’ua.’; szlk.  (R.) struhár ’ua.; fafaragó’ [< szláv *strugъ ’faragókés; gyalu’].  ⇒⌂  A szó feltehetőleg a pannóniai szlávból került a magyarba.  ⌂  A szó végi l-es és ly-os változatok elhasonulással és palatalizálódással jöttek létre. A 2. és 3. jelentés metonímia, esetleg a köznyelvben is elterjedt esztergál származék közvetítésével.

Az esztergályos származékszó. |  ⌂  Az esztergár-ból keletkezett az -s foglalkozásnév-képzővel; vö. →kocsmáros, →mészáros stb.

Az esztergályoz származékszó. |  ⌂  Az esztergár--ból keletkezett -z igeképzővel.

Az eszterga elvonás eredménye. |  ⌂  Az esztergál--ból, az esztergár származékából (↑) keletkezett. A szó ma leginkább az esztergapad ’forgácsoló szerszámgép’  (1879: Nszt.) összetételben fordul elő.

EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 169; TESz.; EWUng.