esztendő [6] A: 1372 u./ eſtendewben[t], keteʒtendeÿg (JókK. 14, 3); 1416 u./¹ èztèndo̗ (BécsiK. 295); 1504 eztendvben (Századok 6: 478); 1533 Eztend (Murm. 72.); 1548 iſtendeybe (SzZsolt. a címlap hátoldalán); 1552 eʃʒténdoͤ (Heltai: Dial. A2a); 1559 oͤʃʒtendoͤ ʃʒamlalasba (Székely I.: Krón. 27b); 1863 ėsztendös [sz.] (Kriza [szerk.] Vadr. 444) J: 1 1372 u./ ’év | Jahr’ # (↑); 2 [jelzői értékben] 1508 ’a következő évi 〈ugyanezen nap〉 | derselbe Tag, am selben Tag des nächsten Jahres’ (NádK. 666); 3 1531 ’idő | Zeit’ (NyK. 3: 337); 4 1585 ’ez az év | dieses Jahr’ (SzT.) Sz: esztendei 1416 u./¹ èztèndèy (BécsiK. 254) | esztendős 1425 Ezthendews [szn.] (OklSz.)

Összetett szó. |  ⌂  A (R.) ezten (→ez¹) + →idő jelzős alárendelő összetétele. Az összetétel a harmadik nyílt szótagban bekövetkezett hangzókieséssel keletkezett. A szó eredeti jelentése ’az idő folyása addig, ameddig ismét ez a mostani időpont tér vissza, pl. egy év múltán’ lehetett. Az eszten hasonló jelentése figyelhető meg a harmad eszten csütörtökig ’a mostanitól számított harmadik csütörtökig’  (1527: SzT.) szószerkezetben is.

☞ Horger: MSzav. 48; EtSz.; TESz.; NytudÉrt. 92: 50; MNy. 75: 470; EWUng.→ -beli, ez¹, idő