érik A: 1329/ Arpalyreukuruel [sz.] (Györffy: ÁMTF. 1: 298); 1331 ? Eretlen [sz.] [szn.] (OklSz.); 1372 u./ eret [sz.] (JókK. 92); 1588 eriek meg [▽] (NySz.) J: ’〈termés〉 kifejlődik | reif werden’ # Sz: éretlen 1331 ? [szn.] (↑); 1456 k. eretlen (SermDom. 2: 364) | érett 1372 u./ (↑) | értség 1416 u./³ ertsegben ’a kifejlettség állapota | Reife’ (AporK. 139) | érlel 1508 irlelisbe [sz.] (DöbrK. 68) | érettségi 1851 Érettségi ’középiskolai tanulmányokat lezáró vizsga | Reifeprüfung’ (Szily: NyÚSz.)

Szóhasadás. |  ⌂  Az →ér² ’megérkezik’ igéből különült el ik-essé válással. A jelentésváltozás folyamata ’megérkezik’ > ’a teljes kifejlődéshez közeledik ‹pl. gyümölcs, gabona›’ > ’megérik’ lehetett.  ⚠  Az ótörökből való közvetlen származtatása kevésbé valószínű.

☞ EtSz. ér a.; TESz.; StUASuppl. 1: 77; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.→ ér², érvUN UEW. № 1000