eplény × A: 1395 k. eplen (BesztSzj. 782.); 1479 epleen (NyírkGl.); 1832 eprényei (NSz.); 1838 Emplény (Tsz.) J: 1 1395 k. ’a szán két talpát egymáshoz kötő keresztgerenda | Lastbalken am Schlitten’ (↑); 2 1894 ’fergettyű mint a szekér derekának része | Wendeschemel am Bauernwagen’ (Nyr. 23: 576); 3 1921 ’vánkos mint az eketaliga része | Grindelpolster am Pflug’ (ÚMTsz.)
Szláv jövevényszó. | ≡ Szbhv. (N.) òplen, òplin, òpljen ’a szán két talpát egymáshoz kötő keresztgerenda’, (N.) òpjen ’forgózsámoly, fergettyű’; szlk. oplen ’ua.’; ukr. (N.) оплíн, оплíнь ’vánkos, zsámoly mint a szekér aljának része; a szán két talpát egymáshoz kötő keresztgerenda’; stb. [ismeretlen eredetű]. ⌂ A szókezdő e hangrendi kiegyenlítődéssel keletkezett.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 167; TESz.; EWUng.