enyh ∆ A: [1330 k.] Ehneseer [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 515); 1519 k. ÿn helíre (DebrK. 51); 1527 enywes [sz.] (ÉrdyK. 516); 1583 enieben (NySz.); 1596 ennyeben (NySz.); 1789 enyhében (NSz.) J: ’széltől, esőtől védett hely, ahol meg lehet húzódni; épületnek, hegynek árnyékos oldala | vor Wind, Regen geschützter Ort; Schattenseite’

enyhít A: 1372 u./ meg ehnyettuen [sz.] (JókK. 148); 1416 u./¹ megèhneit (BécsiK. 123); 1519 k. enhito̗ttek meg (DebrK. 183); 1548 eńhiteſſenec (SzZsolt. 28a) J: 1 1372 u./ ’megfékez; megszelidít | bezähmen; besänftigen’ (↑); 2 1510 ? ’csillapít; mérsékel | lindern; mäßigen’ # (MargL. 29), 1583 ’ua.’ (NySz.)

enyhül A: 1531 megh ehnÿwlwen [sz.] (ÉrsK. 223); 1624 megenyhoͤltenec (NySz.); 1673 enyhuͤleti [sz.] (NySz.) J: 1 1531 ’megfékeződik | bezähmt werden’ (↑); 2 1624 ’csillapodik; mérséklődik | sich lindern; sich mäßigen’ # (↑)

enyhődik † A: 1531 megh ehnÿedÿk [▽] (ÉrsK. 143); 1598 enyhoͤdik (NySz.) J: ’enyhül | sich lindern; sich mäßigen’

enyhe A: 1639 enyhőbbeknek [✐] (NySz.); 1805 enyhe (NSz.) J: ’mérsékelt; mérsékelt voltánál fogva kellemes | mild; angenehm’ # Sz: enyhős 1787 enyhes ’enyhe | mild’ (NSz.)

A szócsalád legkorábbi tagja, az enyh ismeretlen eredetű. |  ⌂  Az enyh egy eredeti igenévszó névszói értékű tagja, amelynek igei értékű tagja csak származékokban mutatható ki. Az enyh eredeti változata az ehny lehetett; későbbi alakja és változatai ebből jöttek létre hangátvetéssel (vö. →konyha, →pehely), a h kiesésével, ill. a h-nak v-vel való helyettesítésével.

Az enyhít, enyhül és enyhődik származékszók. |  ⌂  Az igenévszó igei értékű tagjából keletkeztek különféle igeképzőkkel.

Az enyhe származékszó. |  ⌂  Ugyanezen igenévszó igei értékű tagjának folyamatos melléknévi igeneve.

A szócsaládhoz még |  ⌂  Az enyh gyakran az enyhely ’széltől, esőtől védett hely; védelmet nyújtó hely’  (1519 k.: ↑) összetétel előtagjaként fordul elő (< enyh + →hely).  ⚠  Finnugor egyeztetése, ill. az →enyeget-tel és az →enyett-tel való összekapcsolása téves.

☞ NyK. 65: 394; TESz. enyh¹ a., enyhely a. is, enyhít a. is; UEW. 592; EWUng.UN UEW. № 1184