enciklopédia A: 1653 Encyclopaedia (MIrLex.); 1854/ enciklopédiai [sz.] (NSz.) J: ’a tudományoknak és ismereteknek többnyire lexikonszerű összefoglalása; tudományos kézikönyv | Enzyklopädie’
enciklopédista A: 1811 encyclopaedistákat (Nszt.); 1865 encyclopädistak (Babos: KözhSzt. encyclopädia a.); 1910 enciklopédisták (Kelemen B.: IdSz.) J: ’a francia enciklopédia (1751–1780) munkatársa | Enzyklopädist’
enciklopédikus A: 1821 encyclopaedicus (Nszt.); 1877 encyclopedikus (NSz.); 1889 encziklopédikus (NSz.) J: ’különféle tudományszakba vágó, átfogó | (all)umfassend, enzyklopädisch’
Nemzetközi szók. | ≡ Ném. Enzyklopädie; ang. encyclopedia; fr. encyclopédie; stb.: ’enciklopédia’; – vö. még lat. (k.), (h.) encyclopaedia ’a tudományok és művészetek rendszerező kézikönyve’ [< gör. (kés.) ἐγκυκλοπαιδεία ’a tudományoknak és művészeteknek mint ismeretanyagnak az az általános köre, mely még ifjúkorban elsajátítandó’] | ném. Enzyklopädist; ang. encyclopedist; fr. encyclopédiste; stb.: ’enciklopédista’ | ném. enzyklopädisch; ang. encyclopedic; fr. encyclopédique; stb.: ’enciklopédikus’. Főleg a franciából terjedt el. ⇒⌂ A magyarba valószínűleg a latinból, ill. német és francia közvetítéssel került át latinosított szóvéggel.