előd A: 1799 Elődeinktől (Nszt.) J: 1 [rendszerint többes számban] 1799 ’előző nemzedékek összessége v. vmelyike | vorhergehende Generation(en)’ (↑); 2 1801 ’ős, felmenő | Vorfahr’ (Szily: NyÚSz.); 3 1808 ’az a személy, aki vkinek vmilyen minőségében időbeli megelőzője, szellemi előfutára | Vorgänger’ # (Sándor I.: Toldalék)
Tudatos szóalkotás, tulajdonnév köznevesülése. | ⌂ Az Előd személynévből keletkezett; vö. [1200 k.] Eleud (An. 20.); Előd volt a honfoglalás előtt az egyik magyar törzs vezérének neve. ∼ Korábbi megnevezés: eldőd ’ős; előd’ (1786: Nszt.); ez tudatos elvonás az eldődi ’hajdani, régebbi’ (1667: NySz.), ill. elődedi ’ua.’ (1659: NySz.) (< →elő¹) melléknevekből. ⌘ Nyelvújítási szó. ⚠ Kevésbé meggyőző az a magyarázat, amely szerint szóösszerántással keletkezett volna az eldőd-ből.
☞ EtSz. *el- a.; TESz.; EWUng.→ elő¹