elemózsia A: 1585 Elimosinat (SzT.); 1596 eléémosinara (SzT.); 1596 Elemosinathÿs (MNy. 50: 206); 1653 elemózsiaúl [✐] (Nyr. 62: 22); 1868 elemozinán (NSz.) J: 1 1585 ’alamizsna; adomány | Almosen; Gabe’ (↑); 2 1596 ’élelemre fordítandó pénzösszeg | Geldmittel für Nahrung’ (↑); 3 1858 ’útravaló élelem, ennivaló | Reiseproviant’ (NSz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat., (k.) eleemosyna, (h.) elemosyna, elemosina, elymosina: ’könyöradomány’ [< gör. ἐλεημοσύνη ’részvét, együttérzés; könyöradomány’]. ⌂ A szó belseji zs-hez vö. →bazsalikom, →eklézsia stb. Az ia végződés az →eklézsia, →plébánia stb. analógiájára alakult. A ma élő 3. jelentés valószínűleg a diáknyelvből származik.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ alamizsna