élelem [4] A: 1644 élelemből [?✐] (MNy. 49: 504); 1773–1775 élelmére (Nszt.); 1864 élelėm (CzF.); nyj. ilelëm (Nyr. 26: 321) J: 1 1644 ? ’megélhetés, létfenntartás; kereset, jövedelem | Auskommen, Lebensunterhalt; Erwerb, Einkommen’ (↑), 1773–1775 ’ua.’ (↑); 2 1755 ’élelmiszer, ennivaló; táplálék | Proviant; Nahrung’ # (NSz.); 3 1766 ’élelmezés, táplálás; életben tartás | Ernährung; das Am-Leben-Erhalten’ (NSz.); 4 1789 ’vminek a felhasználása, vmivel való élés | Gebrauch, Benützung’ (NSz.); 5 1792 ’gabona; termés | Getreide; Ernte’ (Baróti Szabó: KisdedSz. Élemény a.) Sz: élelmez 1833–1834 élelmezésekül [sz.] (MTTÉvk. 2: 217)
Származékszó. | ⌂ Az →él¹ ’életben van; táplálkozik; felhasznál’ igéből keletkezett az -m névszóképzővel; vö. értelem (→ért), félelem (→fél¹) stb. Az 1. és 2. jelentés lehetett az eredeti, a 3–5. jelentés a 2. alapján jött létre.
☞ TESz.; EWUng.→ él¹, élelmes, élelmiszer