ékszer A: 1832 ékszerekre (TudGyűjt. 1832/8: 76) J: ’díszes holmi, dísztárgy | Schmuckstück’ # Sz: ékszerész 1843 ékszerész (Nszt.)
Tudatos szóalkotással keletkezett összetett szó. | ⌂ Az →ék² (→ékes) + →szer ’eszköz’ jelzős, alárendelő összetétele. Mintaként korábbi, ugyanezzel az utótaggal alkotott összetételek szolgálhattak; vö. műszer (→mű-¹), muzsikaszer ’hangszer’ (1748: NySz.); stb. ⌘ Nyelvújítási szó. ∼ Az ékszer és az ékszerész korábbi megnevezései: jubelir ’díszítmény, dísz’ (1625: Horváth M.: NEl.); jubiller ’ékszerész ‹mester, kereskedő›’ (1625: Horváth M.: NEl.). ≁ Nem tartozik ide: (R.) ékszeres ’szegecses, szögekkel díszített’ (1574: MNy. 55: 540); ez az oszm. ekser ’hosszú szög’ szóra megy vissza.