ejtel × A: 1530–1586 ejtelt [?✐] (MNy. 87: 410); 1577 k. eÿteͦlnÿ [sz.] (OrvK. 115); 1621 eytely (Szenczi Molnár: Dict. Cótula a.); 1795 éjtelni [sz.] (NSz.) J: ’egyfajta régi folyadékmérték | Art Hohlmaß’
Német (E.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kfn.) achtel ’egy fajta gabonamérték’, (h. kor. úfn.) echtel ’ua.; nyolcadrész (vmiből)’, (E.) ęχtəl, āiχtəl ’ua.’, – ném. Achtel ’nyolcad(rész); nyolcad hangjegy’ [< ném. acht ’ua.’]. ⌂ A német hangtörténet alapján az átvétel a 15. sz. folyamán mehetett végbe. A ném. χt > m. jt hangváltozáshoz vö. →böjt, →selejt.
☞ TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ oktál