együtt A: 1495 e. egǵu̇t (GuaryK. 100); 1507 Egÿut (NyIrK. 6: 186); 1510 ego̗tth (Gl.); 1512 egieth (WeszprK. 39); 1622 egjeőtt (SzT.); 1635 éggyut (NySz.); 1652 egyűtt (SzT.); nyj. ëggyütt (OrmSz.); öggyütt (ÚMTsz.) J: 1 1495 e. ’vmely helyen, vhol; egy helyen, ugyanazon a helyen | an irgendeinem Ort od. irgendeiner Stelle, irgendwo; an einem, an demselben Ort’ (↑); 2 1507 ’egymással, egymás társaságában; közösen, egyszerre | miteinander; gemeinsam 〈als Adv.〉’ # (↑); 3 1585 ’egyszersmind, egyúttal; ugyanakkor | zugleich; gleichzeitig’ (Cal. 543); 4 1585 ’egy helyre, össze | an denselben Ort’ (Cal. 236) Sz: együttes 1833 együttes ’együtt, egyszerre történő | gemeinsam, gleichzeitig geschehend’ (Nszt.); 1870 ’közös szereplésre szerveződött csoport 〈pl. zene, sport〉 | Ensemble, Truppe, Mannschaft’ (Nszt.)
együnnen × A: 1508 egǵúnnen (NádK. 82); 1589 eggiunen (SzT.); 1680 egyűnnenis (SzT.); 1864 együnnend (CzF.) J: ’az egyik helyről, egyik irányból; vmely helyről, vhonnan | von dem einen Ort, aus der einen Richtung; irgendwoher’
együvé A: 1519 eggywe (JordK. 662); 1526 eǵv́we (SzékK. 99); 1574 egioͤue (NySz.); 1590 eǵgyuͤué (NySz.); 1591 egywé (SzT.); 1597 eggiewe (SzT.); 1629 együeis (SzT.); 1681 egyűvé (SzT.); nyj. ëgyüve (MTsz.); eggyöve (Csűry: SzamSz.) J: ’együtt, egymáshoz | zusammen, zueinander’
együnnét × A: 1575 egywnnet (SzT.); 1584 eggyeunet (SzT.); 1740 együnnét (SzT.) J: ’vmely helyről, vmely irányból; vhonnan, bárhonnan | von dem einen Ort, aus der einen Richtung; irgendwoher’
Megszilárdult ragos alakulatok. | ⌂ Az →egy számnévből keletkeztek -t (együtt), -n + -n, ill. -n + -t (együnnen, ill. együnnét), továbbá -é (együvé) határozóraggal. Az együnnen és együnnét határozószóban az -n és -t határozórag ablatívuszi funkcióban áll; vö. még →honnét, →innét stb. Az együnnend változat szó végi d-je nyomatékosító elem; vö. onnand (→onnét), osztánd (→azután) stb. ∼ Idetartoznak: (N.) együ, együbe: ’egybe, össze’ (MTsz.), amelyek az →egy-ből keletkeztek latívusz-, ill. illatívuszraggal. ⚠ Téves az a magyarázat, amely szerint a szócsalád tagjai a →másutt szócsaládjának analógiás hatására jöttek létre.
☞ MNy. 15: 22; Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.→ egy