egzisztencia A: 1791/ existenciájának (MNy. 69: 362); 1867 egzisztenciák (Nszt.) J: 1 1791/ ’lét(ezés) | Dasein’ (↑); 2 1819 ’megélhetés(i lehetőség) | Auskommen, Unterhalt’ (Nszt.); 3 1864 ’személy | Person’ (NSz.)
egzisztál A: 1792 existál (Nszt.); 1881 egzisztált (Nszt.); nyj. egzësztál (ÚMTsz.) J: 1 1792 ’létezik | bestehen’ (↑); 2 1806 ’megél | auskommen, fortkommen’ (Nszt.)
Latin jövevényszók. | ≡ Lat. exsistentia ’létezés’| lat. exsistere ’kilép, napvilágra jön; létezik’, (h.) existere ’(jelen) van; keletkezik; láthatóvá válik; létezik’ [vö. lat. stare ’áll; állít; vhol van, található; vhol tartózkodik’]. ≋ Megfelelői: ném. Existenz, existieren; fr. existence, exister; stb.: ’lét’; ’létezik’.
☞ TESz. egzisztál a.; EWUng.→ státus