egoizmus A: 1783 egoiʃmus (Nszt.); 1813 egoizmussának (NSz.) J: ’önzés, önző magatartás | Egoismus’
egoista A: 1793 Egoistáknak (Nszt.) J: ’önző, a saját hasznát, javát, érdekét (mindennél) fontos(abb)nak tartó ember | Egoist’
Nemzetközi szók. | ≡ Ném. Egoismus; ang. egoism; fr. égoı̈sme; stb.: ’önzés’; – vö. még lat. (tud.) egoismus ’ua.’ | ném. Egoist; ang. egoist; fr. égoı̈ste; stb.: ’önző ember’. A franciából terjedt el [tudatos szóalkotás a lat. ego ’én’ alapján]. ⇒⌂ A magyarba főleg német vagy francia közvetítéssel került át.
☞ TESz.; EWUng.