egér A: 1395 k. eger (BesztSzj. 1094.); 1525 k. egeer (MNy. 11: 8); 1577 k. egęr (KolGl.); nyj. eger (MTsz.) J: 1 1395 k. ’világszerte honos, 5–15 cm hosszúságú, rendszerint nagy szemű és fülű, hegyes orrú, hosszú farkú rágcsáló | Maus’ # (↑); 2 1538 ’patkány | Ratte’ (Pesti: Nomenclatura P3); 3 [bőr~, szárnyas ~] 1560 k. ’denevér | Fledermaus’ (GyöngySzt. 4249.); 4 1570–1580 ’a ló nyakán, füle tövén v. torkában keletkezett daganat | Geschwulst 〈am Tierkörper〉; Muskelbündel’ (MGSz. 6: 216); 5 1877/ ’kistermetű ló | kleinwüchsiges Pferd’ (NSz.); 6 1987 ’számítógép vezérlőeszköze | Maus 〈EDV〉’ (Nszt.) Sz: egerészik 1561 egeresz (NySz.)

Örökség a finnugor korból. |  ≡  Vog.  (T.) täŋkə·r; osztj.  (V.) löŋkər; zürj.  (Sz.), (P.) ši̮r; votj.  (Sz.) ši̮r; md.  (E.) čeveŕ, (M.) šejer; finn hiiri: ’egér’ [fgr. *šiŋe-re ’ua.’].  ≋  Megfelelői: mandzsu siŋgeri; tunguz singerēkēn; stb.: ’egér; patkány’.  ⌂  Az első szótagi magánhangzó nyíltabbá válása már az ugor korban elkezdődhetett. A hangtanhoz vö. →apad, ill. →jég. A 2–5. jelentés metafora; a 4. jelentéshez vö. még lat. mus ’egér’ > musculus ’izom’; óe. szl. myšь ’egér’ > myšьca ’izom’. A 6. jelentés az ang. mouse ’rágcsáló; számítógép vezérlőeszköze’ alapján keletkezett tükörjelentés. Az angolban az eszközt metaforikus alapon, a rágcsáló alakja után nevezték el.

☞ EtSz.; SKES.; MSzFE.; TESz.; Ligeti: TörK. 422; EWUng.→ bőregér, egérút, pocegérUN UEW. № 1006