dzsida ∆ A: 1607 dsida (OklSz.); 1636 csida (Kakuk: ÉlOsm. 94); 1766 sidát (NSz.); 1777 dzsidákkal (Nszt.); nyj. dzsidzsa (ÚMTsz.) J: ’egy fajta lándzsa | Art Lanze’ Sz: dzsidás 1751 dsidások ’lándzsás lovas | Lanzenreiter’ (NySz.)
Oszmán-török jövevényszó, esetleg szerbhorvát közvetítéssel is. | ≡ Oszm. (R.) cıda ’lándzsa’; – vö. még szbhv. (R.) džìda ’ua.’. Az oszmánban török eredetű; vö. csag. ǰida; alt. ǰı̈da stb.: ’ua.’. ≋ Megfelelői: rom. (R.) giudeá; le. dzida; stb.: ’ua.’. ⊚ Ma már csupán történettudományi és történeti tárgyú művekben használatos.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.