duellum A: 1612 duellumra (EWUng.) J: ’párbaj | Duell’

duellál A: 1789 duellálván [sz.] (Nszt.) J: ’párbajozik | duellieren’

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. duellum ’harc, háború’, (k.) ’párbaj’, (h.) ’ua.; per; vita(tkozás)’ [< lat. bellum, (ólat.) dvellum: ’harc, háború’, utóbbi tövébe népetimológiával a lat. duo ’kettő’ számnevet értették bele] | lat.  (k.), (h.) duellare ’párbajozik’.  ≋  Megfelelői: ném. Duell, duellieren; ol. duello, duellare; stb.: ’párbaj’, ’párbajozik’.  ⌂  A duellál keletkezésében német hatással is számolhatunk, emellett szól a (R.) duellíroz ’párbajozik’  (1795: NSz.) is; vö. →blamíroz, →flangíroz; vö. még duellizál ’ua.’  (1787: NSz.).

EtSz.; TESz.; EWUng. rebellis