dörmöl × A: 1669 doͤrmoͤloͤdik [sz.] (NySz.) J: 1 1669 ’dörmög | brummen, nörgeln’ (↑); 2 1833 ’rágcsálva eszik | knabbern’ (Kassai: Gyökerésző 1: 470)
dörmög A: 1763 dörmögö [sz.] (NSz.) J: ’brummog, morog | brummen, nörgeln’ #
Onomatopoetikus eredetű szavak. | ⌂ A tő a →dörög, →dörömböz stb. szócsaládjának tövével azonos. A végződés mindkét szó esetében gyakorító képző. ∼ A dirmeg-dörmög ’gyakran v. folyamatosan dörmög’ ikerszó (1852: BpViszhang 1852. nov. 28.: 596) játszi szóalkotással keletkezett a dörmög-ből.
☞ EtSz. dörmög a.; TESz. dörmög a., dirmeg-dörmög a. is; EWUng.→ döröcköl, dörög, dörömböz, durmol