dödölle × A: 1725–1764/ dödölőben (NSz.); 1784 dödölle (Baróti Szabó: KisdedSz. 17); 1807 Dödölye (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 1862 dėdėlle (CzF. derellye a.); nyj. dedellye, didëlle, dödöjje, dödöle, dögölye (MTsz.); dödöje, düdölle (ÚMTsz.) J: 1 1725–1764/ ’búza- v. kukoricalisztből, esetleg kölesből, néhol krumpliból v. krumplival készült étel | Art Kartoffelsterz’ (↑); 2 1862 ’derelye | Art gefüllte Teigtasche’ (↑); 3 1862 ’málészájú, együgyű ember | Trottel’ (↑)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A 2. jelentés a →derelye hatására keletkezhetett. A 3. jelentés tréfás metafora. ≂ Valószínűleg idetartozik: döddő, dölle ’dödölle’ (1862: CzF.), amely feltehetőleg szórövidüléssel, ill. a dödölle szóból szóösszerántással alakult ki. ⚠ Onomatopoetikus eredeztetése nem meggyőző. A gödőlény (→gölődény) szóval való összefüggése kevésbé valószínű.
☞ TESz.; NyK. 75: 42; EWUng.