dotál A: 1693 dotált [✐] [sz.] (MNy. 84: 127) J: 1 1693 ’anyagilag támogat; javadalmaz | materiell unterstützen; dotieren’ (↑); 2 1760 ’jegyajándékot kiad | übergeben 〈zB. das Brautgeschenk〉; mit Heiratsgut ausstatten’ (SzT. dotáltatik a.)
dotáció A: 1787 dotatiójában (Nszt.); 1855 dotációt (Nszt.) J: 1 1787 ’javadalom, javadalmazás | Dotation’ (↑); 2 1865 ’hozomány; náaszajándék; kiházasítási költség | Mitgift; Hochzeitsgeschenk; Verheiratungskosten’ (Babos: KözhSzt. dotalis a.)
Latin jövevényszók. | ≡ Lat. dotare ’kiházasít, kelengyével ellát’ [< lat. dos ’hozomány’] | lat. (k.), (e.) dotatio (ecclesiae) ’(egyházi) javadalom’, (h.) ’kiházasítás; megajándékozás’. ≋ Megfelelői: ném. dotieren, Dotation; fr. doter, dotation; stb.: ’adományoz, juttat’, ’adomány, juttatás’. ⌂ Ma mindkét szó az 1. jelentésben ismert.
☞ TESz. dotáció a.; EWUng.→ dátum