dorbézol [1] A: 1568 Torbeszoltac (NySz.); 1578 Torbizolassokat [sz.] (SzT.); 1622 tormézla (EWUng.); 1628 dorbezlással [sz.] (NySz.); 1638 darbezlottak (SzT.); 1670 torbézlott (SzT.); 1760 k. dorbézoltanak (SzT.); 1780 dorbilosztanak (SzT.); 1815 Dorbélyoznak (Nszt.); 1834 dorbérozásokat [sz.] (MNy. 70: 96) J: ’féktelenül mulatozik, tivornyázik | schlemmen, zechen’
Bizonytalan eredetű, esetleg származékszó. | ⌂ Az alapszó talán a →tor¹. A szóalak keletkezésmódja nem világos, esetleg játszi képzővel kelethezhetett. Az eredeti változat ennek megfelelően a torbézol lehetett ’halotti toron vesz részt, ott beszélget’ jelentésben. Később pejoratív tartalmú jelentésváltozás történt.
☞ TESz.; EWUng.→ tor¹