dohány A: 1647 dohánt [✐] (NySz.); 1657–1658 dohány [✐] (Kakuk: ÉlOsm. 133); 1781 duhánt (SzT.) J: 1 1647 ’nikotintartalmú növény, amelynek leveleiből cigaretta stb. készül | Tabak 〈Pflanze und Genußmittel〉’ # (↑); 2 1862 ’pénz | Geld’ (Nszt.) Sz: dohányzik 1669 dohányozást [sz.] (NySz.) | dohányos 1725 dohányos ’Raucher’ (NSz.); 1757 ’dohányfüsttől szennyezett | von Tabakrauch schmutzig’ (NSz.)

Oszmán-török jövevényszó. |  ≡  Oszm.  (R.) duhan, duχān, duhān ’füst; dohány’ [< újperzsa duχ(χ)ān ’füstgomolyag, dohányfüst’ < arab duχ(χ)ān ’ua.’]. Megfelelői a balkáni nyelvekben is megtalálhatók.  ⌂  A 2. jelentés az argóban keletkezett metafora a dohánylevélköteg és a bankjegyköteg hasonlósága alapján.  ∼  A (N.) dovány ’dohány’  (Nyr. 34: 49) a szbhv. duvan ’ua.’ külön átvétele lehet.  ⌂⇒  A magyarból: szlk.  (N.) dohán; rom.  (N.) dohán: ’ua.’.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 628; TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 133; EWUng.