docens A: 1846 docensek (Nszt.) J: ’(egyetemi v. főiskolai tanárnál egy fokozattal alacsonyabb beosztású) egyetemi v. főiskolai oktató | Dozent’

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Dozent ’felsőfokú tanintézmény oktatója’ [< lat. docens, docentis [birtokos eset] ’tanító, oktató ‹személy›’ < lat. docere ’tanít, oktat’].  ≋  Megfelelői: szbhv. docent; cseh docent; stb.: ’docens’.  ⌂  Az ns végződés latinosítás eredménye; vö. →adjutáns, →briliáns stb.

TESz.; EWUng. doktor