diszpécser A: 1951 diszpetcser (Hevesi: MOrMűszSz. 205); 1952 diszpécser (Nyr. 76: 201) J: ’munkafolyamatokat összehangoló, munkairányító személy | Dispatcher’

Orosz jövevényszó. |  ≡  Or. диcпeтчep ’munkairányító’ [< ang. dispatcher ’ua.; forgalomirányító’].  ≋  Megfelelői: ném. Dispatcher; fr. dispatcher; le. dyspeczer stb.: ’ua.’.

TESz.; EWUng.