disznó [6] A: 1055 gíſnav [hn.] (TA.); 1228/ Gyznoowl [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 574); [1237–1240] ? goznoov, guznoov (PRT. 1: 786); 1251/ Gecznoud [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 639); 1266/ gesnov [hn.] (OklSz.); 1283/ Dyznopaztorwelge [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 788); 1395 k. emegizno (BesztSzj. 1033.); 1508 díznanac (NádK. 2); 1510 k. kewergeysno (OklSz.); 1557 distopastornak (MNy. 62: 370); 1559 disznó aprólékot [✐] (MNy. 67: 487); 1569 dyznayat (SzT.); 1657 Disznyo Aprolekis (SzT.); 1838 Gyisznó (Tsz.); 1873 dėsztut (Nyr. 2: 41) J: ‹fn› 1 1055 ’sertés; vaddisznó | Schwein; Wildschwein’ # (↑); 2 1568 ’visszatetszést keltő ember | Schweinskerl’ # (NySz.); 3 1808 ’ász a magyar kártyában | As im ungarischen Kartenspiel’ (Nszt.); 4 1852 ’maszlag tüskés termése | stachelige Frucht des Stechapfels’ (NSz.); 5 1860 ’egy fajta kártyajáték, durák | Art Kartenspiel’ (NSz.); 6 1862 ’tintafolt | Tintenklecks’ (CzF.) | ‹mn› 1 1789/ ’trágár | unflätig’ (NSz.); 2 1890 ’nagy, óriási 〈szerencse〉 | riesengroß 〈Glück〉’ (Nszt.) | ‹partikula› 1804 ’rettenetesen, nagyon | schrecklich, sehr’ (Nszt.) Sz: disznólkodik 1791 disznólkodni [sz.] ’disznót öl | Schwein schlachten’ (ItK. 3: 470); 1833 Disznólkodi  ’becstelen dolgokat művel; trágárkodik | sich unanständig benehmen’ (Kassai: Gyökerésző 1: 440) – De vö. 1783 diſznókodnak (Nszt.)

Jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. |  ≡  Csuv. sı̈sna (< śı̈sna) ’disznó’ [tisztázatlan eredetű; más török nyelvekből nem mutatható ki]. Az ócsuvas alak: *ǰı̈snaγ (~ köztörök *yasnaγ).  ⌂  A hangtanhoz vö. →dió. A disznót már a honfoglalás előtt háziállatként tarthatták a magyarok; vö. még az 1. jelentést. A főnévi 2., 4. és 6. jelentés metafora. A 3. jelentést az magyarázza, hogy a régi kártyajáték egyik nagy ütőerejű lapja vaddisznót ábrázolt; az 5. jelentés is ezzel függ össze. A melléknévi jelentések jelzői használatban keletkeztek: az 1. jelentés a disznó tisztátalanságán alapszik; a 2. jelentéshez, ill. a partikula jelentéséhez vö. →marha.

☞ Gombocz Z.: BTLw.; NyK. 42: 45; EtSz.; MNy. 56: 296; TESz.; Ligeti: TörK. 45; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.→ vad-, verő-