direktórium ∆ A: 1761 directorium (SzT.); 1808/ direktorium (NSz.); 1813/ Direktóriom (NSz.); 1875 direktóriumi [sz.] (NSz.) J: 1 1761 ’utasítás, előírás | Vorschrift’ (↑); 2 1790 ? ’egy fajta irányító testület, igazgatóság | Art leitendes Gremium, Direktion’ (MNy. 79: 124), 1794 ’ua.’ (Nszt.); 3 1795 ’államhatalmat gyakorló kormányzó testület | Kollegialorgan als Regierungsform’ (Nszt.); 4 1813 ’útmutató a mise és a breviáriumolvasás rendjére az év minden egyes napján | Offizienkalender’ (Nszt.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. (h.) directorium ’igazgatás, kormányzás’, (e.) directorium divini officii ’útmutató a mise és a breviáriumolvasás rendjére az év minden egyes napján’, – lat. directorium ’meghatározott (út)irány’ [< lat. dirigere ’egyenes irányban felállít; irányít, vezet’; vö. →dirigál]. Az ’irányító testület; főhatóság’ jelentés a lat. director ’vezető; igazgató’ (vö. →direktor) hatására keletkezett, és főleg a franciából terjedt el. ≋ Megfelelői: ném. Direktorium; fr. directoire, (le) Directoire; stb.: ’irányító testület; a legfőbb állami hatóság Franciaországban 1795–99 között’. ⊚ A szó ma csupán 3. jelentésében fordul elő történettudományi és történeti tárgyú művekben.